Eljött az idő, hogy bemutassuk a csarnokot, ahol szombattól meccselünk: ismerjük meg a hétszintes Swiss Life Arenát az első emeleti edzőpályájával, kékvonaltól kékvonalig érő óriáskivetítőjével meg a pincében található csodával!
„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – mondotta Tamási Áron.
Nos, mi hétfő óta és még vagy két hétig Zürichben, még közelebbről a Swiss Life Arenában vagyunk és leszünk otthon.
Ez a hivatalosan 11 157 férőhelyes csarnok három és fél éve nyílt meg. A történeti hűség kedvéért rögzíthetjük, hogy a házigazda ZSC Lions nyert 2–1-re a Fribourg-Gottéron ellen – aligha ez volt a cél, de végülis megjelenítették az idei vb két helyszínét is.
(A cégér.)
Milyen itt a jég általában?
Amikor mi hétfő este megérkeztünk, sőt, még kedden is, jobbára csak a márkázott matricák voltak felhelyezve, egyebekben még a falak tövében hevertek a dobozok, amikből mindennek a helyükre kell kerülniük holnapig.
Odakerülnek, senkinek se legyen kétsége.
Mert azóta kis tesz-vesz városra emlékeztet a létesítmény összes sarka és folyosója, mindenhol mérnökök és melósok ügyködnek.
A centerpályán a finn jégmester méricskéli a rétegeket milliméterre és tizedfokokra – amikor Tornyai Gáborral és Ortenszky Tamással kisétáltunk a kispadhoz első szemlére, rájuk is vetette magát, hogy véletlenül nem a svájci élvonalban játszanak-e, mert akkor megmondhatnák, a szokásoshoz képest milyen a jég, amit ő csinált –, egy utcával beljebb kantárosruhások ácsolták az interjú zóna reklámfalait és újságíró-terelgető korlátait, a kanyarban meg nagy gonddal rögzítették a főszponzor Skoda emelvényre helyezett modelljét.
…és ha már említettük a centerpályát, tárgyaljuk ki a teret, ahol fekszik!
(Majdnem pályaszintről a jég és a gigantikus kivetítő, szemben, "a falon" az egyetlen széksor, amire mindjárt kitérünk, a sarokban meg az emlegetett Skoda.)
Jégvakaró mini autó
A Swiss Life Arena belső tere egy valóságos hodály, építészeti stílusát tekintve meg talán szocreál – de svájci szocreál. Ez annyit tesz, hogy otthonról is jól ismert ívei vannak, de valahogy nyugatias tompításokkal. Például a lelátó igen fura, a két rövid oldalon 1, azaz egy széksor fut végig vertikálisan középen – ennek vajon mi értelme?!
Viszont közben akkora jumbotron hatalmaskodik le az égből, hogy kékvonaltól kékvonalig, sőt, tovább ér. Vannak is kameraállások mindenhol – a sajtóhelyekhez és kommentátorállásokhoz tériszony-tabletta is kellhet –, a LED-fal bekészítve a lelátó aljában, fénycsóvák ugyanúgy a plexi mögött.
Még a büntetőpadokhoz is jár kamera, de nem ember irányította ám, hanem AI-támogatott távirányítós, sőt, még funkcionális minibárt is raktak a kiállottak kispadja mellé, hogy hűs itallal enyhíthessék a felháborodásukat.
Nyilván behelyezték már a felszerelést a DJ-pultba is, sajtóközpontból meg kettő is van, a hatodik és hetedik emeleten: az egyikben a sajtótájékoztató set-upja, a másikban cafeteria és lounge található, meg tartóoszloponként egy wifi-router, hogy a világ sebtiben értesülhessen mindenről.
Mindezen posztmodern kiegészítők mellett eddigi kedvencünk mégis az a kicsinyített Teslának tűnő robotjármű, ami viszont a pincében, az egyik szertár mellett parkolt a minap: első ránézésre ilyenekkel szórakoznak a gyerekek a vidámparkban, másodikra viszont feltűnik a masina hasára szerelt alkalmatosság, ami alighanem a korongvető mentén hivatott lesimázni a jeget.
Van azonban fajsúlyosabb érdekesség is.
(A jégvakaró játékautó.)
22 lépcsőfok menetfelszerelésben
Tavaly sokat beszéltünk, írtunk, videóztunk arról, hogy mivel Herningben egy expóféleségben helyezték el a csapatok öltözőit, különleges menetrendje lett a meccseknek.
A bemelegítésre ugyanis még a jégtől háromnapi járóföldre lévő állandó öltözőben készült a csapat, onnan eltrappolt a pályáig – vagy elvitte a golfkocsi, főleg a kapusokat –, majd a kezdés előtti eligazításra, valamint a két harmadszünetben egy jégközeli ideiglenes öltözőbe költözött, aztán a lefújás után az interjúzónán át visszautazott az állandó barakkba.
Ezúttal más az elrendezés, ám nem kevésbé kacifántos, legalábbis a mieinknek. Fiaink ugyanis az aréna első emeletén kaptak öltözőhelyiségeket, ami éppen az edzőpálya mellett található (igen, edzőpálya az első emeleten), e tekintetben tehát optimális.
Viszont a center jege nemcsak egy emeletnyire, de sietségtől függően 90-100 másodpercre van (lemértük) az öltözőajtótól, és a távolságot trükközi az a 22 lépcsőfok, amit szintén venni kell útközben. Az előzetes tájékoztatás szerint a kapusok lifttel is teljesíthetik a szintkülönbséget, a mezőnyjátékosoknak és a stáb tagjainak viszont sosem volt olyan bombaformában az alsó izmozata, mint a csoportkör végére lesz.
(Stairway to Heaven, avagy a folyosó és a lépcsősor alja, ami az öltözőnkhöz vezet.)
További érdekességek a Swiss Life Arenából:
(Itt készülnek majd az interjúk.)
(Ott, a messzeségben, a sajtófal előtt lesznek majd a fontos emberek tájékoztatói, ez a 7. emeleti sajtóközpont.)
(Ez meg a kávézósabb-pihenősebb 6. emeleti, de azért itt van kismillió munkaállomás.)
(A DJ innen szórakoztat és szórakozhat majd.)
(...és ez az AI-kamera, ami a kiállítottat mutatja majd a szégyenpadról.)
A 2026-os naplóbejegyzések Zürichből:
A 2025-ös naplóbejegyzések Herningből:
10. nap
9. nap
8. nap
7. nap
6. nap
5. nap
4. nap
3. nap
2. nap
1. nap
0. nap
-1. nap
