Az első szabadnapot töltöttük ma Herningben, ami kiváló apropó, hogy a napi események, így a csapatkép elkészülte mellett megemlékezzünk a nagyközönség számára láthatatlan hősökről: minden játékos és stábtag családtagjairól, akik nélkülözhetetlen támogatást nyújtanak az A-csoportos teljesítményhez. Tehát miként a minket bárhova elkísérő szurkolóknak, úgy szeretteinknek is azt üzenjük: köszönjük, hogy kitartotok mellettünk!
Volt egy nap még otthon, a felkészülés hajrájában, amikor a szakmai és háttérstáb közösen elment vacsorázni, a játékosok ezzel párhuzamosan ugyancsak – azzal a céllal, hogy megtörjük az edzések és edzőmeccsek monotóniáját, másképpen kicsit visszaszélesítsük a fókuszunkat, ami totálisan a hokira szűkült addigra.
Az éjfél előtti steakezés csoportos lesétálása közben hangzott el az őszinte mondat: „igazi hősök a párjaink és a közvetlen családtagjaink”.
Ebben pedig nincs semmi túlzás.
Az otthoni hősök
Egy ilyen hathetes otthoni felkészülés, majd a világbajnokság bruttó három hete ugyanis olyan mértékű odaadást és munkaórát igényel minden résztvevőtől, hogy a családtagok alig látnak minket.
Amikor esetleg mégis, akkor is vízszintben, vagy ha véletlenül talpon, akkor meg laptop és/vagy telefon és/vagy mágnestábla és/vagy jegyzetfüzet meg hasonlók vannak a kezünkben.
Ha pedig egyik sem, akkor is látszik, hogy nyitva van ugyan a szemünk, de a lelki szemeink előtt nem ők, hanem taktikai sémák, sorkombinációk, vagy kinek-kinek a saját munkaterületének megfelelő megoldandó feladatok listája pörög, például a kiszállítandó cuccok logisztikája, a feltétlenül bepakolandó gyógyászati szerek listája, vagy hogy mennyi grafikát kéne még előkészíteni, esetleg interjút leszervezni.
Szóval, április-májusra gyakorlatilag kicsekkolunk a családi életből, amit csakis úgy és akkor tehetünk meg, ha otthonról megvan ehhez a támogatás.
Mindez azért érdekes, sőt, releváns most, mert a nagy terhelés alatt van a legnagyobb szükség a biztos alapokra, az óvó és biztató környezetre, az ismerős arcokra, és lenne szükség a szerettek ölelésére. Mert habár a férfi nemzeti válogatott remek karakterű, sőt, egészen vidám közösség, tényleg rendkívül szoros barátságok hálóját alkotja – de nem család.
Pedig most, a vb közepén igényelnénk a legjobban azok jelenlétét és segítségét, akiktől több mint másfél hónapja távol vagyunk – hogy aztán még jobb lehessen a hokis teljesítmény. Fonák igazság.
Milyen érzéseket, gondolatokat és arcokat szül mindez?
Nos, meg lehet nézni televíziós partnerünk, az egész világbajnokságot közvetítő Sport TV helyszíni magazinjának mai részében, amikor a játékosaink a pihenőnap lehetőségeiről nyilatkoznak:
Egy kis hazai
Egyebekben a mai nap sem telt el pluszfeladvány nélkül: az IIHF-es fotós kollégák ma pakolták tele székekkel és padokkal a gyakorló pálya jegét, hogy elkészüljön a mindenkori csapatfénykép.
A Herning Blue Fox arénája megér néhány pluszgondolatot is, mert amellett, hogy tiptop kis létesítmény – ebben van például külön edzőpálya –, egy valóságos jégverem, azaz május közepén sem indokolatlan a nagykabát meg a sapka, ha a nézőtéren sétálgat az ember.
Ha pedig már szóba került a család, meg az otthon, akkor feltétlenül idekívánkozik, hogy ma előkerült a küldöttségünknél egy-két doboz Sport szelet, ami még azok arcára is mosolyt csalt, akik nem édesszájúak.
Ezek után természetesen a kedves vendéglátónak bizonyuló dán dolgozókat is megkínáltuk az edzőpályán, hadd ismerkedjenek a magyar gasztronómia állócsillagával.
A KORÁBBI RÉSZEK:
