A vezetői felelősségtől az öltözői mindennapokig – jégkorongos tapasztalatok a Sportforumon

2026.11.20. 16:00 |

Két panelbeszélgetésben is fontos szerepet kapott a jégkorong a Sportforum Hungary-konferencián. Dr. Kolbenheyer Zsuzsanna, a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke a sportvezetés kihívásairól és a férfidomináns sportágakban betöltött női vezetői szerepről beszélt, míg Ted Dent, a Hydro Fehérvár AV19 vezetőedzője a nemzetközi közegben végzett edzői munka, a különböző elvárások és a mindennapos problémamegoldás kulisszáiba engedett betekintést.

A Sportforum Hungary két beszélgetése a sport különböző területein dolgozó vezetők, edzők és sportolók tapasztalatait állította középpontba. A résztvevők a vezetői felelősségtől a nemzetközi öltözők működésén át egészen az élsport mentális terheléséig számos olyan kérdést érintettek, amelyek a jégkorongban is meghatározóak.

A Sportforumon Ken Martel, az Amerikai Jégkorong Szövetség (USA Hockey) játékos- és edzőfejlesztésért felelős igazgatója is előadást tartott, aki egy nappal korábban a Magyar Jégkorong Szövetség vendégeként osztotta meg tapasztalatait.

A konferenciához kapcsolódó Sportforum Awards ’26 díjátadón szintén kiemelkedően szerepelt a magyar jégkorong:

  • dr. Kolbenheyer Zsuzsanna az Év sportüzleti vezetője kategóriában aranydíjat nyert
  • az Erste Liga, a MOME és a MOHU közös Sport REMade projektje a Legjobb marketing és sportkampány kategória ezüstelismerését szerezte meg
  • a Jövő legértékesebb sportolója kategóriában Hiezl Réka Effi és Karsai Ferenc is a jelöltek között szerepelt

 

Nőként a sportvezetésben – a szakmai munka és a felelősség szerepe

A „Nők Vezetői Székben: Döntések, Felelősség és Változás a Sportban” című panelbeszélgetés résztvevői:

  • Dr. Kolbenheyer Zsuzsanna, a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke, a Nemzetközi Jégkorong Szövetség elnökségi tagja (Council member)
  • Tajti-Márton Anita, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, olimpiai bronzérmes súlylökő
  • Horváth Noémi, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatóságának osztályvezetője

Kolbenheyer Zsuzsanna az elmúlt időszak nemzetközi eseményeire visszatekintve elmondta: az IIHF októberi félidős kongresszusán rendkívül szoros versenyben választották meg a szervezet új elnökét, a német Franz Reindlt, aki a második fordulóban mindössze három szavazattal előzte meg Petr Brizát. A megosztott tagság és a kiélezett választás mellett különösen megtisztelőnek tartja, hogy ő ismét bizalmat kapott, és újraválasztották az IIHF vezető testületébe, a Councilba.

A vezetői feladatok kapcsán hangsúlyozta, hogy egy szervezet irányítójának valamennyi területről rendelkeznie kell alapvető ismeretekkel, ugyanakkor nem szükséges minden szakterület részleteit neki átlátnia. Sokkal fontosabb, hogy olyan szakemberekkel dolgozzon együtt, akik értik a saját területüket, és a feladataikat, döntéseiket mások számára is érthetően tudják bemutatni.

A hazai jégkorongban az elmúlt időszakban több fontos szakmai kezdeményezés is elindult: a válogatottprogramok fejlesztése, az edzőképzés, a klubok támogatása, valamint a pénzügyi átláthatóság erősítése egyaránt a szövetség munkájának fontos része.

A konfliktuskezelés és a női vezetők helyzete kapcsán Kolbenheyer Zsuzsanna kitért arra is, hogy a jégkorong hagyományosan férfiak által dominált sportág, ahol bizonyos vezetői körök működése még ma is emlékeztethet az úgynevezett „Old Boys' Club” világára. Azonban a fiatalabb generációk számára már egyre kevésbé meghatározó, hogy valaki férfiként vagy nőként próbál érvényesülni a sportban.

 

 

A sportolói és a sportvezetői szerep közötti váltás nehézségét emelte ki Tajti-Márton Anita: egy korábbi élsportolónak el kell tudnia távolodni a versenyzői gondolkodásmódtól, és új szemléletet kell kialakítania, nem kell mindenhez értenie, a vezetői munka sokkal inkább a megfelelő emberek kiválasztásáról és a közös munka megszervezéséről szól.

Horváth Noémi arra hívta fel a figyelmet, hogy a sportolói pályafutás során megszerzett tapasztalatok a későbbi civil és szakmai életben is meghatározóak maradnak. Kiemelte, hogy ez alapvetően pozitívum, hiszen az aktív sport számos olyan tulajdonsággal és készséggel ruházza fel az embert, amelyek a későbbiekben is hasznosak.

 

A nemzetközi öltözőtől a mindennapos edzői kihívásokig

A „Határokon Túl, a Csúcson: A Siker Játékosi és Edzői Szemmel” című panelbeszélgetés résztvevői:

  • Ted Dent, a Hydro Fehérvár AV19 vezetőedzője
  • Per Johansson, a Győri Audi ETO KC vezetőedzője
  • Hanga Ádám, Euroliga-győztes magyar kosárlabdázó

Ted Dent számára nem ismeretlen az európai jégkorongközeg, korábban Németországban is dolgozott, így összehasonlítási alapja is van. A Hydro Fehérvár AV19 öltözőjében a játékosok nagyjából fele magyar, a többiek különböző országokból érkezett légiósok. A sokféle kulturális háttér ellenére a kölcsönös tiszteletet tartja a közös munka alapjának.

A jégkorong nemzetközi nyelve az angol, és ez a csapaton belüli kommunikációban is meghatározó. A közös edzéseken, csapatprogramokon és egyéb eseményeken ugyanakkor a különböző nemzetiségű játékosok számos nyelven beszélgetnek egymással. A szakember eddigi tapasztalatai pozitívak, a sokszínű öltöző működését nem látja különösebb problémának.

Viszont meglátása szerint Magyarországon nagyobb nyomás nehezedik a csapatra. A média sokkal direktebb és szigorúbb, olykor a hangnem is nyers. A szurkolók lelkesedése mindkét országban jelentős, a klubok lehetőségei és a velük szemben támasztott elvárások azonban nem mindig állnak arányban egymással.

A Fehérvár költségvetése nem tartozik a liga legmagasabbjai közé, a szurkolók elvárásai mégis sokszor a győzelemre korlátozódnak. Dent szerint ez részben általános európai jelenség, ugyanakkor igazságtalannak tartja, amikor a játékosokat vagy az edzőket úgy éri kritika, hogy a kívülállók nincsenek tisztában a csapat valódi lehetőségeivel, a háttérben zajló folyamatokkal és a profi sport mindennapi áldozataival.

Az edzői munka egyik legfontosabb része szerinte a problémamegoldás. Naponta, sőt akár hetente is újabb kihívásokkal és krízishelyzetekkel kell szembenézni, amelyekre gyorsan kell megfelelő választ találni. A nézők gyakran csak a mérkőzés eredményét látják, miközben kevésbé érzékelik, milyen áldozatokkal jár a profi sportolói élet, és milyen hatással van mindez a játékosok családjára, magánéletére.

 

 

A siker nem csak a trófeákban mérhető

A siker különböző értelmezése Hanga Ádám gondolataiban is megjelent. A korábban a Barcelonában és a Real Madridban is szereplő kosárlabdázó saját tapasztalatain keresztül mutatta be, mennyire másként viszonyulnak a győzelemhez a különböző szintű kluboknál:

„Amikor a Baskoniában játszottam, amely egy középcsapat, ha megnyertünk egy rangadót, utána két napig ünnepeltünk. A Barcelona vagy a Real Madrid játékosaként ez teljesen más volt, ott a győzelem a normalitás. Előfordult olyan, hogy egy vesztes mérkőzésről indultunk haza, és valaki elmosolyodott, mire a csapatmenedzser odajött, hogy ennek most nincs itt a helye. Olyan volt a hangulat, mint egy temetésen.”

Hanga szerint a siker mércéje azonban nem kizárólag a megszerzett trófeákban keresendő. Ugyanolyan fontos lehet, ha valaki külföldi környezetben is megállja a helyét, alkalmazkodik az új körülményekhez, és képes bizonyítani egy számára ismeretlen közegben.

Per Johansson az élsportolók körül kialakuló sajátos világra hívta fel a figyelmet. A játékosok sokszor egyfajta buborékban élnek, és nem mindig látják reálisan a sporton kívüli lehetőségeiket. A családi háttér, az anyagi biztonság és az esetleges pályafutás utáni civil lehetőségek mind befolyásolják, hogy egy sportoló mekkora nyomást él meg, és mennyire tudja kezelni a nehézségeket.

A svéd szakember szerint az elitkluboknál a vereség különösen nagy súllyal esik latba. Saját példáját említve elmondta, hogy három év alatt mindössze hét mérkőzést veszített el, mégis mindegyik vereséget tragédiaként élte meg. Hozzátette: egy probléma végső soron kétféleképpen hathat egy csapatra, megerősítheti vagy éppen meggyengítheti azt – a különbséget az jelenti, hogyan dolgozzák fel a történteket.

 

 

A két panelbeszélgetés különböző nézőpontokból világított rá arra, hogy a sportban elért eredmények mögött mennyi, a közönség számára kevésbé látható munka, felelősség és alkalmazkodás húzódik meg. Legyen szó egy szövetség irányításáról, egy nemzetközi játékoskeret összetartásáról vagy egy élcsapat mindennapi működtetéséről, a hosszú távú sikerhez nem elegendő a szakmai tudás: megfelelő emberekre, bizalomra és a nehéz helyzetek kezelésének képességére is szükség van.

 

(Fotó: Sportforum Hungary)

WEBSHOP

Sportmerchandise

Gyerehokizni

Erste Liga TV