Ken Martel: „Az egyszerű, az nem könnyűt jelent”

2026.11.20. 11:55 |

Az olimpiai címvédő USA szövetségének játékos- és edzőfejlesztési igazgatója, Ken Martel a magyar edzői karnak is bemutatta az elmúlt években számos aranyérmet hozó modelljüket. Miközben a körülményrendszerek nagyban különböznek a tengerentúlon, illetve Európában, vannak közös pontok: a hosszú távú gondolkodás, a kitartás, a digitális kor kihívásainak kezelése és nem utolsósorban a játékosfejlesztés részének tekintett edzőképzés.

Ken Martel, az Amerikai Jégkorong Szövetség játékos- és edzőfejlesztési igazgatója a Magyar Jégkorong Szövetség, illetve a Sportforum meghívására érkezett hazánkba.

Kettős meghívójához igazodva szerda délután a Magyar Jégkorong Szövetség szakmai rendezvényén a hazai jégkorong-edzői karnak tartott képzést, három különálló témában megtartott prezentáció köré építve.

Csütörtök reggel aztán a Sportforumon stílszerűen a fő terem, a Hall of Champions első szakaszának egyik nagyelőadása volt az övé – ha már az olimpiai címvédő képviseletében érkezett.

 

A multisport-szemlélet segíti az NHL-eseket is

Ken Martel „A jégpályától a dobogóig – Tehetséggondozás az USA Hockey szemléletében” című előadásában leszögezte, hogy az USA-ban semelyik olimpiai sportág sem kap állami támogatást, hanem a piacra vannak utalva – ami természetesen merőben eltérő az európai modelltől és körülményrendszertől.

Ami viszont hasonló, azok a kezdetek, hogy a gyerekek először szeressék meg a játékot, mert ha nem szeretik meg, nem is lesznek jók benne. Ezért elsősorban a játékosság a fontos kiskorban, minden egyéb csak ezután jön.

A modelljük (American Development Modell, ADM) a multisport-szemlélelen alapul, amit NHL-es kutatás is alátámaszt: a játékosok 98.6%-a legalább egy másik sportágat is művelt a hoki mellett 14 éves koráig és 80% még 16 évesen is. Ennek a haszna, hogy sokkal teljesebbé válik a fizikai repertorájuk, nagyobb lesz a mozgástartomány is.

Az ADM további elemei, hogy legalább U8-ig keresztbe játszanak, hogy még U12-ben is tilos az ütközés, idővel módosítottak a korosztály-besorolásokon is, létrehozva az U13-as és U15-ös csoportokat.

A tengerentúli viszonyokat leírandó mesélte, hogy Kalifornia jégkorong-szempontból az ötödik legfrekventáltabb terület az USA-ban, ugyanakkor 500-600 dollár egy óra jégidő: ez napi árfolyamon 170-200 ezer forint. Ráadásul az ingatlanszektor bármire tekintet nélkül terjeszkedik, felvásárolnak jégpályákat és csarnokokat is, amiknek a helyén más, jövedelmezőbb épületeket létesítenek.

 

 

Nincsenek azonnali sikerek

Az ADM kifejtésekor rögzítette a sarokpontokat is, ezek a következők:

  • Megalkotni egy hosszú távú tervet
  • Kitartani a hosszú távú terv mellett
  • Támogatni mindazokat, akik a megvalósításban részt vesznek
  • Nem eltérni a fő üzenettől, de helyzettől, befogadótól és időtől függően igazítani rajta

Egy hosszú távú terv akár tíz évbe is kerülhet, mire beérik

„Az egyszerű, az nem könnyűt jelent” – zárta Ken Martel, azt hangsúlyozva, hogy egyértelműen kell meghatározni célokat és eszközöket is, ami viszont nem jelenti azt, hogy könnyű volna a sikerhez vezető út.

 

Az edzőképzés Amerikában is nehéz

Ken Martel alábbi interjúnkban számos témát kifejtett még. Bemutatta például az amerikai utánpótlás-válogatott programját (National Team Development Program, NTDP), ami egy klub működéséhez hasonlóan nevelgeti és terelgeti a fiatalokat a juniorkorosztály és a felnőtt felé.

Beszélt arról, hogy miként az NHL is egyre fiatalabb és egyre gyorsabb, úgy változik a világ abban a tekintetben is, hogy a fizikai paraméterek fontossága nő, amihez jön plusz kihívásként a digitalizáció, az eszközök és a közösségi média hatásai. Erre az amerikai szövetség részben azzal válaszol, hogy felhívja a figyelmet: egy 10 másodperces összefoglalóba kerülő bravúros mozdulatsor végrehajtásához szükséges képességek megszerzése mennyi munkába kerül.

Továbbá az amerikai válogatottak öltözőjébe minden korosztálynál tilos a mobiltelefon bevitele, de nem önmagában álló korlátozásként, hanem annak érdekében, hogy a játékosok kommunikáljanak egymással, mert ha ez nem megy a jégen kívül, akkor mitől menne majd a jégen?

 

 

Kifejtette álláspontját arról is, hogy egy tehetséges, például magyar hokistának mikor érdemes külföldre szerződnie.

Alapvetően úgy véli, hogy amíg a helyi vagy regionális lehetőségek kellő tanulási és versenyhelyzetet garantálnak, hasznos otthon maradni, mert ezzel együtt jár a családi és szociális közeg biztonsága, ami a bölcsebb és idősebb közelállóknak (szülőknek, edzőknek) kontroll-lehetőséget biztosít, amire a játékos fiatal korában szükség van, és ami külföldre igazolva – ami sokféle kihívással jár amúgy is – megszűnik.

Végül arról is beszélt, hogy az infrastruktúra, a gyermeklétszám és a képzett edzőlétszám Bermuda-háromszögében miként lehet kezelni a szakemberhiányt. Az amerikai szövetség az edzőképzést is a játékosfejlesztés részének tekinti, ennek megfelelő erőforrás-ráfordítással.

Minden egyéb részlet kiderül tehát az alábbi angol nyelvű, de magyarul feliratozott interjúból - ezen a linken.

WEBSHOP

Sportmerchandise

Gyerehokizni

Erste Liga TV