Mayer Péter: lépcsőzetesen haladunk

Mennyire érződött a játékosokon a több hónapos leállás, milyen állapotban érkeztek a táborba?

Alapvetően a várható idény eleji állapotban voltak, nem volt rosszabb a helyzet, mint bármikor az évnek ennek a szakában, vagyis nem éreztem a vírus hatását. Úgy tűnt, hogy a srácok döntő többsége valamilyen módon már jégre tudott lépni a tábor előtt is. A szárazedzések, a kondizás is zajlott az elmúlt időszakban, ahogy kiderült a tesztelések során.

Min volt most a fő hangsúly?

A mostani fejlesztőtábor volt, az egyéni képességekre fókuszáltunk. Nem az intenzív tempó volt a lényeg, hanem olyan elemeket mutattunk, tanítottunk nekik, amikre a mindennapi edzésmunkában is tudnak figyelni, legyen szó ütőtartásról, korcsolyatechnikáról, fordulásról, a helyes testtartásról egy-egy erősítő gyakorlat esetén, vagy az ellenfélhez való egyéni taktikai viszonyulásról. Az U20-as válogatott vezetőedzője, Horváth András és az U18-asok vezetőedzője, Svasznek Bence is napról napra velünk voltak a száraz tesztek levezetését segítve, ők is látni akarták a következő évekre formálódó játékosanyagot. Sok olyan dolgot érintettünk, ami az egyéni játékot teszi rendbe, de persze illeszkedik a nagy képbe. Olyan lépcsőzetességet alakítottunk ki, amit máskor is szoktunk. Az a cél, hogy egy területen el tudjunk jutni A-ból B-be, de hogy B hol van, azt az edzésen látott jelek befolyásolják. Nem akarunk túlszaladni semmin, amíg nincs valami megfelelően begyakorolva és megértve, addig nem akarunk a következő lépcsőre lépni.

Eredményes volt az együtt töltött négy nap?

Igen, én is így éreztem, és a játékosok is azt mondták, hogy kaptak újat - nekem ez a fontos visszajelzés. Ha megérti, akkor sokkal könnyebb vele bánni, hiszen a saját bőrén érzi, hogy a gyakorolt elem működik és képes is megcsinálni, így pedig megmarad a motiváció.

A mostani résztvevők számára nem volt új a program, ez mennyire segítette a munkát?

A mostani játékosok többsége a 2005-ös korosztályból érkezett. Ők tavaly előtt az első regionális alapú táborokban vettek részt, de az akkor még kicsit másabb rendszerben zajlott. Tavaly U15-ösök voltak, akkor szervezettebben és strukturáltabban tudtunk dolgozni velük, de sajnos az év végi tornák elmaradtak. Egyértelmű, hogy az elmúlt évek impulzusai, találkozásai, kulcsmondatai, a közös kifejezések megvannak. Olyan, mintha lett volna már több közös hasonló táborunk. Ennek örülök, és remélem, meglesz a haszna az év során is.

Milyenek voltak az egymás közötti meccsek?

Nagyon meglepő volt, hogy szinte az egyébként ebben a korosztályban kevésbé jellemző pofozkodás szintjéig mentek el. Az U17-U18 korosztály táborához hasonlóan minden megméretést vezettünk, a minigame-eket, a 3 a 3 elleni játékokat is. Az utolsó meccsre mindenki felpörgött, rendkívül komolyan vették, a végén még 3 a 3 elleni hosszabbítást is beiktattunk. Jól reagáltak az ilyen feladatokra is. Rég hallottam ilyen ovációt egy-egy gólnál, olyan volt, mintha bajnoki meccset játszanának. A későbbiekben felhasználjuk és fokozzuk, hogy ezeket az érzelmeket kihozzuk belőlük.

Hogyan alakul a folytatás a korosztálynak?

Augusztus végén Győrben kibővített tábort tartunk. Arra az öt napra kétszer ennyi gyereket várunk. Az ottani meccsek, közös képzőedzések alapján is képet szeretnénk kapni arról, hogy kik kerülhetnek be az U16-os elit fejlesztési csoport 34-35 tagja közé. Amikor ez kialakul, utána őket kísérjük figyelemmel az év során. Nem zárul be a kapu senki előtt, de ezen a rendszeren keresztül piramisszerűen szűkülő létszámokkal dolgoznak a későbbi korosztályokban.

A keret

A stáb