A Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézettel közösen szervezett jégkorong-tematikus napon az intenzitás volt a fő téma a Tüskecsarnokban: erről szólt két előadás, a csoportos feladatok és Majoross Gergely szövetségi kapitány bemutató edzése is.
Jégkorong-tematikus napot tartott a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (NSMI) a Magyar Jégkorong Szövetséggel együttműködésben, méghozzá az idén nyáron létrehozott, és a pre-akadémiai 12-14 éves korosztály edzőinek fejlesztésére létrehozott Tehetségközpont-programhoz illeszkedve.
Ezúttal az „intenzitás” volt a nap fő témája, ami a tavasszal a történelmi A-csoportban maradást elérő férfi felnőttválogatott szövetségi kapitánya, Majoross Gergely fő motívuma is volt a nemzeti csapat felkészülése során.
A Tüskecsarnokban rendezett egész napos esemény elméleti előadásokkal kezdődött a Metodikai Központban, majd a teltházas hallgatóság csoportbontásos gyakorlatokkal folytatta a programot, amit Majoross Gergely bemutatóedzése követetett a jégen – csak ezután zárult a tematikus nap.
Merre tart az NHL?
A napot az NSMI képviseletében Nagy Márton operatív osztályvezető nyitotta meg köszöntőjével, majd Miro Kivilahti adta meg a szakmai nap alaphangját „Edzések intenzitása az alsóbb korosztályoknál”-című prezentációjával.
A Tehetségközpont mentoredzője nyitányként bemutatta, hogy miként alakult át a közelmúltban a világ legjobb bajnoksága, az észak-amerikai NHL, melyben egyre többre értékelt tulajdonság a technikai képzettség, a kreativitás és az önbizalom is, ami főleg a trükkös megoldások szaporodásában érhető tetten.
Mindez pedig hat a fiatalabb korosztályokra is, hiszen a közösségi média nemcsak elérhetővé teszi és közvetíti az ilyen „skilled play”-eket, de népszerűsíti is.
„De mi is az intenzitás? – tette fel a kérdést Miro Kivilahti, kifejtve, hogy a kemény és kitartó munka többet ér a tehetségnél, másképpen a tehetségnek szüksége van a kemény munkára. – Az intenzitás nem a genetika vagy tehetség eredménye, hanem jó szokás.”
Kifejtette azon NHL-es felmérés tanulságait, amely azt kutatta, hogy miben különbözik a hátvédek és csatárok korcsolyázómennyisége, illetve -sebessége. A tengerentúli szakemberek a következőket találták a két poszt megoszlásában (hátvédek-csatárok):
- Átlagos jégidő (perc:másodperc): 22:18-15:12
- Korcsolyázott távolság (méter): 5445-4237
- Kis sebességű távok (méter): 3507-2150
- Nagy sebességű távok (méter): 1938-2087
- Nagy sebességű távok (méter/perc): 90-139
Minőség vs. mennyiség
Ezután követendő javaslatokkal látta el a hallgatóságot, például, hogy minél gyorsabb és intenzívebb az edzés, annál jobban hozzászoknak a játékosok, ezáltal a mérkőzéseken nem lesz akkora az ugrás, és ebből csapatkultúrát kell építeni.
Felhívta a figyelmet azon érdekességre is, hogy megfordult a korábbi tudástrend: ma azt tartja a tudomány, hogy a mérkőzésekhez közelebb kell tartani az inztenzívebb edzéseket, mert így lehet közelíteni a meccsek intenzitásához.
Megjegyezte, hogy továbbra is fontosabb a minőség a mennyiségnél, mert nehéz később javítani a rossz beidegződéseket. De muszáj még éppen elérhető, nagyon magas szintre helyezni a sztenderdeket a fejlődéshez, és arra törekedni, hogy okosan dolgozzanak a játékosok: például ne legyen túl nagy területre kijelölve a gyakorlat, főleg a 8-12 éveseknél minél több legyen a mozgás – ugyanakkor hasznos igazság, hogy az edzői magyarázat időt ad a fizikai pihenésre.
Mit is jelent az intenzitás?
A második előadő Majoross Gergely volt, aki körkérdést intézett a kollégákhoz, azt tudakolva: ki, mit ért intenzitás alatt – saját meghatározása szerint az intenzitás nem kizárólag fizikai tulajdonság, és nemcsak azt jelenti, hogy valamit gyorsan csinálunk.
Rámutatott, hogy egész Európa el van maradva a folyamatos kommunikáció terén, de Kelet-Európa pláne, ami társadalmi-oktatási kérdés is, pedig nagy szükség lenne a folyamatos tanácsadásra, kérdezésre, visszaigazolásra.
Előrebocsátotta, hogy ugyan a tavaszi vb-felkészülésnek és nagyobb perspektívával a teljes válogatott-programnak is az intenzitás a vezérelve, szükséges elszigetelten is képességeket fejleszteni, annyira különleges a jégkorongsport kihívása.
„A kosárlabda egyszerű, kell egy labda, és fut vele az ember, hokiban viszont két pengén állsz, csúszni, kanyarodni, fordulni kell, és erre jön még, hogy egy arra teljesen alkalmatlan pálcával terelgetjük a tárgyat” – mondta Majoross Gergely. Megjegyezte: a klubokból érkezőkre, különösen a fiatalokra jellemző, hogy nehezen adaptálódnak az új rendszerhez, és eleinte passzívak, mert nem elég mély a tudásuk ahhoz, hogy nagy sebességnél is előrántható legyen – ez is része az intenzitásnak. Hasonló látszik az ICEHL-be fellépő játékosoknál: kell nekik némi idő.
Edzésen legyen kis káosz! - a meccsen is az van
Majoross Gergely bemutatta a 2024-es olimpiai selejtezőn készült scouting-videót is, amin a szlovák válogatott NHL-klasszisa, Tomás Tatár játékát emelte ki: „Gyorsan reagál, mozog, fékez, még azt sem tudja, honnan jön a korong, de már tudja, hova kell tennie – minden, amit csinál, fantasztikus, az ő intenzitásában minden benne van. A kérdés: mi ezt hogyan érjük el? Hogyan közelítsünk olyan szinthez, amin sosem játszunk (ez az NHL), illetve olyanhoz, amin csak nagyon ritkán (ez az A-csoport), de a sokhónapos klubidőszakban egyiken sem.”
A millió dolláros kérdésre olyan válaszopciókat adott, hogy ha intenzív, gyors, erőszakos csapatot akarunk, akkor úgy is kell edzenünk, ezért az edzések megtervezésének, kivitelezésének és az utómunkának, az értékelésnek is pontosnak és színvonalasnak kell lennie.
A-csoportos szövetségi kapitányunk végül további megfontolandó gondolatokat osztott meg: „Mérkőzés közben sosem az ütőnkről indul a játék és sosem teljes pozicionális nyugalomban. Legyen tehát a korong az edzésen is, mondjuk, három méterrel odébb, valaki szorongasson, esetleg ne is legyünk ugyanannyian! Edzésen is a lehető legmeccsközelibbnek kell lenniük a gyakorlatoknak, azaz káoszt kell teremteni, mert a meccsen is az van.”
Sorjáznak a szakmai rendezvények
A két elméleti előadást csoportmunka követte, amelyben kisebb szekciókra bontva kellett megfelelő gyakorlatot kitalálni bizonyos játékhelyzetekre, majd ezeket prezentálni és megvitatni.
Majd jött a gyakorlat, a tényleges edzés, amin a BJA korosztályos csapata segítségével Majoross Gergely bemutatta, miként változik egy-egy gyakorlat minimális módosítások hatására, továbbá, hogy miként festenek gyakorlatok, ha visszafogott sebességgel és ambícióval, illetve, ha maximális sebességgel és odaadással végzik őket.
A mostani, NSMI-vel közösen szervezett tematikus nap videóanyagai hamarosan elérhetőek lesznek az IVR-rendszerben.
A sporttudományos munka pedig folytatódik, hiszen a közeljövőben sorjáznak majd a Magyar Jégkorong Szövetség saját szervezésű szakmai eseményei. A jövő hét hétfőjén-keddjén a Tehetségközpont workshopjai következnek, novemberben a VII. Sárközy Tamás Sportjogi Konferencia, a SportForum Hungary 2025 és az I. Sport és Tudomány Konferencia után pedig ismét szakmai nap lesz a Tüskecsarnokban.
Korábbi szakmai események összefoglalói:
