Száznál is több játékos fordult meg a 2025/2026-os szezon során a Szongoth Kristóf által vezetett U14-es programban. A szakmai stáb az összegyűjtött tapasztalatokat nemcsak a fiatalokkal, hanem a klubedzőikkel is megosztotta a hatékonyabb fejlődés eléréséhez.
A tehetséggondozó program sem tétlenkedett a mögöttünk hagyott szezonban. Szongoth Kristóf vezérletével számos helyre eljutottak a korosztályos játékosok, nem mellesleg rengeteg tapasztalatot is szereztek akár a tornák, akár csak az összetartások során.
Merítési lehetőség
A felsőbb korosztályok szövetségi edzői is folyamatosan hangsúlyozták a szezon során, hogy az a jó, ha egy összetartás során válogatni kell, ha fejtörést okoz – a jó értelemben -, hogy kit hívjanak be, vigyenek magukkal egy nagyobb tornára, világbajnokságra. A nagyobb, ugyanakkor minőségi merítési lehetőség fontosságát Szongoth Kristóf, az U14-es korosztály szövetségi edzője is kiemelte.
„Idén kezdtük el az U14-et, én most kerültem vissza ebbe a rendszerbe. Mindenképpen az volt a terv, hogy ebben a korosztályban minél több játékost meg tudjuk nézni, minél több játékosnak lehetőséget adjunk, azoknak is, akik nagyobb klubokban vannak, azoknak is, akik esetleg kisebb egyesületekbők jönnek, de úgy érezzük, hogy ügyesek és ide valók. És ez meg is valósult: nagyon sok játékost, szerintem 100-nál is többet néztünk meg, és tornákra is legalább ötven játékost el tudtunk vinni.
Sikerült jó és kompetitív tornákra elmennünk, voltunk Németországban, Csehországban, voltunk hazai tornán, illetve Finnországban is. Ezek nagyon hasznosak voltak, meg tudtuk teremteni annak a lehetőségét, hogy a gyerekeket olyan kihívás elé állítsuk, ami itthon nem éri őket, ennek minden előnyével és minden nehézségével. Sokszor nagyon nehéz volt nekik, mert kimozdítottuk őket a komfortzónából, de ez is volt a cél.”
Folyamatos fejlődés
Noha igyekeznek komfortzónán kívülre terelni a fiatal hokisokat, közben nem terhelik túl őket, hogy amit tanítanak, az jobban megragadjon és a későbbiekben magabiztosan tudjanak majd az ebben az időszakban megszerzett tudásra építeni.
„Megpróbáltunk kevesebb dologra koncentrálni a szezon során, viszont azt folyamatosan tanítani, elmagyarázni, számonkérni, hogy valamit mindig vigyenek magukkal. Megpróbáltunk olyan dolgokkal foglalkozni, amelyekre később saját maguk is tudnak figyelni, tudják fejleszteni akár nélkülünk is. Ugyanakkor kevesebb taktikai dologgal foglalkoztunk, azt majd a felsőbb korosztályokban elvégzik az edzők.”
A szezon során szerzett tapasztalatok pedig megmutatták a Szongoth Kristóf vezette szakmai stábnak, hogy bizony vannak területek, amelyeket nem elég a válogatott során javítani, de bizony klubszinten is foglalkozni kell velük.
„Sok hasznos tapasztalatot szedtünk össze, az látszik, hogy már itt megvannak azok a gyerekbetegségek, amik utána a nagyobb korosztályban, akár a felnőttválogatottban is észrevehetőek. Tehát az biztos, hogy ezeken - a tapasztalatok alapján - már klubszinten meg kell próbálni változtatni, azért, hogy sokkal több olyan játékosunk legyen, aki nemzetközi szinten is már megállja a helyét.
Bizony az látszott, hogy vannak olyan részei a jégkorongnak, amiben már most le vagyunk maradva. Azt gondolom, ennek nem lenne szabad így lennie, erről beszélni kell, ezzel foglalkozni kell, mert ezek olyan dolgok, amik kiküszöbölhetők a későbbiekben, és ez nagy lépés lenne.”
Tapasztalatok kiértékelése
Nem véletlen tehát, hogy nem csak a játékosokkal, de a klubedzőkkel is folyamatosan megosztják az észrevételeiket és visszajelzéseket adnak.
„Persze, ez csak egy év tapasztalata, ez csak egy évjárat, majd jövőre derül ki, hogy ugyanezek, hasonlóak, vagy pedig esetleg más problémák is vannak-e. De sok-sok hasznos tapasztalatot szedtünk össze, hogy mik itt a problémák, mik az erősségek. Nagyon sok edzővel, klubedzővel beszéltünk, akiknek továbbadtuk, hogy egy nemzetközi mezőnyben mit vettünk észre a játékosaikon.
A tornák után az ott résztvevő játékosoknak egyénileg tartottunk értékelést, ahol elmondtuk, hogy szerintünk mi az erőssége, mik a fejlesztendő területek, mi az, amit elvárnánk tőle. Mi az, amiben fejlődnie kéne, hogy később felsőbb korosztályban is válogatott lehessen majd.”
Korosztályok közötti átmenet
Annak érdekében pedig, hogy a későbbiekben könnyebb legyen a felsőbb korosztályba való váltás, az ott lévő edzőket is informálják a kezük alól kikerülő gyerekekről. Ugyanakkor nagy figyelmet fordítanak arra, hogy ennek a korosztálynak is megvannak a maga feladatai és igyekeznek azokat a lehető legjobban és legmélyebben átadni a tehetségközpontban résztvevőknek.
„Nagyon sok visszajelzést adtunk, remélem, hogy sok játékosnak tudtunk segíteni. Illetve készítettünk egy adatbázist a jövő évi válogatott edzőknek, hogy képük legyen már a felkerülő játékosokról és ne nulláról kezdjék.
Ennek az U14-nek az is az egyik feladata, mivel ez a belépő szint ebben a rendszerben, hogy itt sok olyan értéket átadjunk, sok olyan dolgot megmutassunk, megtanítsunk, ami utána a felsőbb korosztályban már elvárás. Az ottani edzőket pedig tudjuk tájékoztatni, információval ellátni a nálunk, a programon részt vett gyerekekről.”
