Balázs Csongor Bostonban vehetett részt szimpóziumon, ahol a sok szakmai impulzus mellett lehetősége volt összehasonlítani a saját tapasztalatait az amerikai és kanadai rendszerben alkalmazott módszerekkel.
Az amerikai szövetség szervezésében kapusedző szimpóziumon vehetett részt Balázs Csongor Bostonban.
„Ez nemcsak egy továbbképzés volt, hanem egy olyan intenzív szakmai tapasztalat, amely több szempontból is megerősített abban, hogy a kapusképzés folyamatosan változó, fejlődő terület. Lehetőségem volt több, nemzetközileg elismert kapusedző és szakember munkásságát megismerni” – mondta az MJSZ kapus-mentoredzője.
Mint kifejtette, a program egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a modern kapusképzésnek nem csupán a technika fejlesztéséről kell szólnia, hanem a játék megértéséről és különböző szituációkban a kapus megfelelő döntést tudja hozni.
„A képzés során több előadó is hangsúlyozta, hogy az alapvető technikai elemek természetesen továbbra is rendkívül fontosak, de önmagában a tökéletes technika nem tesz valakit jó kapussá. Legalább ilyen fontos, hogy a kapus tudja, mikor, miért és milyen helyzetben alkalmazza az adott technikát. A modern kapusnak folyamatosan információt kell gyűjtenie a játékról: mi történik a lövés előtt, hogyan alakul ki a lövőhelyzet, milyen lehetőségei vannak a játékosnak, majd mi történik a lövés és a védés után. Ezért az edzéseknek is egyre inkább olyan helyzeteket kell teremteniük, amelyek hasonlítanak a mérkőzésen előforduló szituációkra” – részletezte.
Balázs Csongor arról is beszélt, hogy magyarként nem mindennap lehet eljutni ilyen színvonalú képzésre. Egyrészt rengeteg szakmai impulzust kapott, másrészt lehetősége volt összehasonlítani a saját tapasztalatait az amerikai és kanadai rendszerben alkalmazott módszerekkel.
Fontos tanulságok
Nagyon fontosnak tartja a szakmai kapcsolatok építését is. A bostoni programon nemcsak előadásokat hallgathattak, hanem más országok szakembereivel is beszélhettek, tapasztalatokat cserélhettek.
„A legfontosabb tanulság számomra az volt, hogy nem feltétlenül teljesen új dolgokat kell keresnünk, hanem a meglévő tudásunkat kell más szemlélettel, tudatosabban alkalmaznunk. Fontos gondolat volt továbbá, hogy ha több kapust szeretnénk, akkor meg kell szerettetnünk velük a kapusposztot. Nem szabad túl korán túl nagy nyomást helyezni rájuk, hagyni kell játszani a gyerekeket. Különösen a fiatal korosztályokban hagyni kell őket tapasztalni, hibázni és saját megoldásokat keresni. Egy másik fontos tanulság az volt, hogy a képzés önmagában nem elegendő. A személyes alkalmaknak aktívnak, interaktívnak és gyakorlatorientáltnak kell lenniük. Ezt a magyar kapusedzők képzésében is szeretném tovább erősíteni” – emelte ki.
Új szakmai megközelítések
Az új módszerek és megközelítések közül megemlítette Dave Rogalski előadását, amely a játékolvasásról és a semleges zónában történő információgyűjtésről szólt. Nagyon fontos gondolat volt, hogy a kapusnak már jóval a lövés előtt információkat kell gyűjtenie: milyen kezesek a játékosok, milyen lehetőségeik vannak, így fel tudnak rá készülni.
Steve Valiquette megközelítése szintén hasznos előadás volt. Az edzések felépítését statisztikai adatokra és mérkőzéshelyzetekre építi, vagyis azt gyakoroltatja, ami valóban megtörténik a mérkőzéseken. Az edzések során sok ismétlés, versenyhelyzet és játékszituáció jelenik meg, ahol a kapusnak olvasnia kell a játékot és annak megfelelően reagálni.
Másik fontos gondolat volt, hogy a kapus és a játékosképzésnek kéz a kézben kell járnia. A kapusedző nem csak a kapusért felel. Segítenie kell a játékosokat is abban, hogy megértsék, hova és hogyan érdemes lőniük, miközben ez a kapust is fejleszti.
Egymásra épülő elemek
Balázs Csongort az amerikai és a magyar kapusképzés közötti különbségekről is kérdeztük. Az alapvető mozgások, a helyezkedés, a mélységkontroll, a korongkövetés és a megfelelő technikai alapok továbbra is meghatározóak. A különbség inkább abban rejlik, hogyan építik egymásra ezeket az elemeket. Az alaptechnikát minél hamarabb olyan helyzetekbe próbálják beilleszteni, amelyek közel állnak a mérkőzéshez.
Fontos különbség az is, hogy a fiatal kapusoknál nagy szabadságot adnak a játékra. Több szakember is hangsúlyozta, hogy U8–U10-es korosztályban sokszor egyszerűen hagyni kell a gyereket játszani. Nem kell minden hibát azonnal kijavítani. A kapusnak saját tapasztalatokon keresztül is meg kell tanulnia, hogyan állítsa meg a korongot. A gondolkodás mentét lehet irányítani, de inkább kérdésekkel és nem egyenes válaszokkal. Ha ő maga jön rá a megoldásra, akkor sokkal inkább lesz ez a hatékony tanulási folyamat.
Arról, hogy mit érdemes Magyarországon is alkalmazni, azt mondta, hogy az egyik fontosabb terület a játékszituációs edzések további erősítése. A lehető legtöbb olyan gyakorlatot kell kialakítani, amelyben a kapusnak olvasnia kell a játékot, információt kell gyűjtenie és ennek megfelelően döntést kell hoznia.
„Emellett fontosnak tartom, hogy minden korosztály számára rendszeres, célzott kapusedzés legyen, akár napi rendszerességgel, ahol az egyéni fejlesztési igényeket is figyelembe vesszük. Lehet bármilyen képzésen résztvenni, bármilyen képzést tartani, de a munkát nem lehet megkerülni. A másik terület a kapusok és játékosok közös fejlesztése. A kapusedzőnek szorosabban kell együtt dolgoznia a vezetőedzővel és a játékosokkal, együtt tudnak sikeresek lenni és továbbfejlődni. A harmadik terület a videóelemzés tudatosabb használata. A videózásnak nem arról kell szólnia, hogy az edző megmondja a kapusnak, mit rontott el. Sokkal inkább kérdéseket kell feltenni, és rá kell vezetni a kapust arra, hogy ő maga találja meg a választ. Ezzel nemcsak a játékértést, hanem az önálló gondolkodást is fejlesztjük.”
Játékolvasás és a hoki szeretete
És hogy mi volt a bostoni út legfontosabb üzenete? „A jó kapusképzés nem egy kész technikai rendszer megtanításáról szól. A kapusokat gondolkodó, döntéseket hozó, önálló sportolókká kell nevelnünk. Meg kell tanítani őket arra, hogy értsék a játékot, olvassák a szituációkat, vállalják a döntéseiket, tanuljanak a hibáikból, és legyenek képesek továbblépni a következő védésre. A fiatal korosztályoknál pedig meg kell őriznünk, amiért eredetileg elkezdték a sportot, a játék szeretetét. A bostoni út is csak megerősítette bennem, hogy ha fejlődést szeretnénk, nekünk, edzőknek is folyamatosan változnunk és tanulnunk kell” - emelte ki az MJSZ mentoredzője az elmúlt napokról.
