A Csíkszeredai Sportklub mindkét mérkőzését magabiztosan nyerte meg az előző játékhéten az Erste Ligában, és toronymagasan vezet. A két meccsen két góllal és öt assziszttal segítette csapatát Rokaly Szilárd, így ő lett a hét legjobbja.
Rokaly Szilárd 1998-ban született Gyergyószentmiklóson, A helyi Progymben kezdett játszani, majd a Csíkszereda korosztályos együtteséhez került 2013-ban. Két évvel később a Székesfehérvárra költözött, és az Ifj. Ocskay Gábor JA csapata mellett egy szezonnal később Titánokban is bemutatkozott az Erste Ligában. 2017 nyarán visszatért Csíkszeredára, és egyre meghatározóbb tagja az együttesnek.
A román válogatottat korosztályos és felnőtt szinten is erősítette, a legutóbbi Divízió I/B-s vb-n öt pontot szerzett.
Múlt héten a román bajnokságban kétszer kikapott a Csíkszereda a Galactól, de utána az Erste Ligában két 8-1-es győzelemmel folytattátok. Az a két vereség jókor jött figyelmeztetés volt?
Igazából senki nem vette őket komolyan, és ez megbosszulta magát. Majd a román kupában lesz lehetőségünk visszavágni nekik. Fogalmazhatunk úgy is, hogy jókor jöttek a vereségek.
Utána a Titánok és a Gyergyó ellen minden összejött, vagy képesek vagytok még ennél is jobb játékra?
Minden meccsen így szeretnénk játszani: fegyelmezetten, elkerülni a hibákat és minél több gólt szerezve nyerni. Reméljük tudunk még jobb játékot is mutatni, mert a playoffban szükség lesz rá.
Majdnem mindig jól kezditek a meccseket. A csapat egyik fegyvere, hogy már az elejétől odateszi magát és koncentrál?
Mivel tudjuk, hogy mindenki minket szeretne legyőzni, ezért 60 percen át koncentrálnunk kell, hiszen vannak olyan erős csapatok a ligában, amelyek ellen pár percnyi lazaság is értékes pontokba kerülhet.
A nagy különbségű sikerek mellett sokszor tudtok győzni szoros csatában, egy-két góllal. Ez főleg minek köszönhető?
A titok a hosszú és minőségi padunkban rejlik. Az, hogy minden meccsen elő tud lépni bármelyik sorunk, s lőni egy fontos gólt, amivel megmutatja a helyes utat.
Erősebb ez a csapat, mint a tavalyi volt?
Igen. Egyszerűen jobban összekovácsolódtunk mint csapat. Képesek vagyunk egymásért mindent megtenni, bárki legyen az ellenfél. Ez elsősorban a légiósok miatt van így szerintem. Profibbak lettünk, mint a tavaly
Idén neked is nagyon megy a játék, csak tízzel van kevesebb pontod, mint tavaly egész szezonban. Te is úgy érzed, hogy szintet léptél? Mi kellett ehhez?
Mindenképpen így érzem. Az elmúlt három nyár egyikén sem tudtam minőségi felkészülést csinálni. Mindig volt valamilyen sérülésem, ami miatt nem tudtam a nyári munkát elvégezni. Idén hála istennek nem hátráltatott semmi, és a csapattal együtt tudtam dolgozni az egész nyarat. Ez lehetett a kulcs.
Az új légiósokkal is jól megérteted magad. Mit lehet tőlük tanulni?
Szerencsésnek mondhatom magam, hogy amióta a felnőttek között játszom, mindig olyan légiósokkal voltam körülvéve akikre fel lehetett nézni. El lehetett lesni tőlük egy-két cselt, a hozzáállást, vagy épp olyan dolgokat az öltözőben, amik eszembe sem jutottak volna.
Pénteken jön az FTC elleni rangadó. Idén már háromszor nyertetek a címvédő ellen. Mit vársz, milyen meccsre számítasz?
Idén eddig jobban kijött a lépés a Fradi ellen, mint tavaly. Egy gyors hokit játszó csapatról beszélünk, szeretik a letámadásokat, az ütközéseket. Tavaly ezek voltak a gyenge pontjaink. Az új edző és a légiósok érkezésével ezt már sokkal jobban tudjuk kezelni, ezért úgy gondolom, e miatt tudtuk eddig mindig megverni őket.
Az alapszakasz elsőség szinte biztos. Mik a célok a folytatásra, miben kell még előrelépni, neked és a csapatnak is?
Meccsről meccsre jobbak szeretnénk lenni. Ezért edzünk, gyakoroljuk a speciális helyzeteket, hogy a végén minden a lehető leggördülékenyebben menjen. Odafigyelünk az apró részletekre is. Sokszor kapunk könnyen elkerülhető gólokat, akár egy egyéni hibából, akár egy buta kiállítás miatt. Ezek azok a dolgok, amiket a végjátékban már nem szeretnénk elkövetni.
Mennyire gondolsz már a jövő évi Divízió I/A vb-re, ahol a magyar válogatottal is szembe kell nézni?
Igazából nem szabadna ennyire előre gondolkodnunk, de sokszor eszembe jut, és már alig várom!
