A Tehetségközpont szervezésében újabb szakmai napra került sor januárban a Tüskecsarnokban, ahol jelen volt a Svéd Jégkorongszövetség oktatás és kutatás fejlesztéséért felelős igazgatója John Lind is.
Januárban folytatta az edzőknek szóló előadássorozatát a Tehetségközpont, melyen ezúttal a főszerep a svéd John Lindé volt, aki Svédországból érkezett, hogy mélyítse a magyar utánpótlás edzők tudását.
Tudomány és edzés
A szakmai napot John Lind indította, elsőként betekintést nyújtott abba, hogy ők Svédországban, hogyan dolgoznak, mik azok a kulcsfontosságú szempontok, amiket munkájuk során figyelembe vesznek.
Az első etap során bemutatta a négy alapelvet, amit egyfajta „receptként” használhatnak az edzők a játékosok fejlesztésének során. Ez a négy pedig nem más, mint:
- személyközpontú megközelítés
- mindenki számára lehetőséget adni a fejlődésre
- multisport szemlélet a jégkorongban
- megfelelő környezet kialakítása
„Az ilyen jellegű előadások során azt érdemes kiemelni, hogy hogyan edzünk, nem pedig arról, mit edzünk – kezdte John Lind. - Természetesen szükségünk van hozzáférésre a gyakorlatokhoz és a jégkorong-specifikus tudáshoz, de sokkal fontosabb az, hogyan edzünk, hogyan lépünk kapcsolatba a játékosokkal, hogyan építünk bizalmat, kapcsolatokat és hogyan kommunikálunk. Ha edzőként hatékonyak akarunk lenni, szerintem ez a kulcs. Néha emlékeztetnünk kell mindenkit a jégkorongon belül arra, hogy persze, szükség van jó gyakorlatokra, de végső soron mégis emberekről van szó.
Finn hasonlóságok
A svéd modell bemutatása után Kiss Dávid állt ki a jelenlévők elé, ám ő a finn utánpótlás modellekről beszélt. A finn Jokeriten keresztül mutatta be, hogy az ottani utánpótlás-nevelés, hogyan működik, hiszen 2022 után, mikor kikerültek a KHL-ből szinte a nulláról kellett elkezdeniük az építkezést, hogy a következő szezonban már a finn első osztályban, a Liigában indulhassanak.
Egészen a legalsó korosztálytól kezdve számba vette, hogy melyik szinten az edzők mire figyelnek, mi van a fókuszban, kitérve a felnőtt csapatra is. Az elméleti háttérre is kitért, külön hangsúlyozva a követelményrendszer és a jellem kapcsolatát.
A különböző országok módszerei közötti hasonlóságról és egymástól való tanulásról John Lind is beszélt:
„Szerintem mindig óvatosnak kell lenni a saját kultúránkkal és azzal, ahogyan egy országon belül fel van építve a rendszer. Soha nem tudjuk pontosan ugyanazt csinálni, mint a Magyar Szövetség, de a legjobb részeket el lehet „lopni”, és más programokból át lehet venni bizonyos árnyalatokat. Úgy gondolom, vannak olyan dolgok, amelyeket bemutattam, és amelyeket a magyar edzők is tudnak használni, de nem hiszem, hogy mindent át kellene venniük, mert figyelembe kell venniük a saját környezetüket és adottságaikat. Tehát vegyék át a legjobb részeket, értékeljék ki őket, és közben maradjanak hűek a saját kultúrájukhoz.”
A magyar rendszer
Az előadássorozat végén szóba került az is, hogy Lind találkozott-e már korábban az itteni rendszerrel, vagy a program előtt közvetlenül hallott róla először.
„Van némi információm a magyarok által használt rendszerről – kezdte a választ Lind. - Nagy Attila, Kovács Attila és Mihály Jenő is mesélt nekem az itteni munkáról, illetve a srácoktól sokat hallottam, így azt hiszem, mostanra elég jó rálátásom van arra, hogyan van felépítve a rendszer. Szerintem nagyon jó munkát végeznek azzal, hogy támogatják a klubokat: a szövetség részéről szakemberek járnak ki edzőfejlesztés céljából, és napi szinten segítik őket abban, hogy megerősítsék a viselkedésbeli változásokat, valamint segítsenek a tervezésben és az edzések lebonyolításában. Szerintem ez nagyon jó.”
