Összerakott védekezés, kényelmes kezdés, jól menedzselt mérkőzés - így látták az edzők a keddi mérkőzéseket.
Dunaújvárosi Acélbikák–UTE 3-1
Hetler Ádám, vezetőedző, Dunaújváros: „Nagyon sokat, szabadnap nélkül dolgoztunk az IIHF-szünet alatt, először a védekező zónát kellett rendbe tennünk, és már a Csíkszereda ellen is pislákoltak dolgok, hiszen csak 1-0-ra kaptunk ki. Megfejtettük, hogy a góllövéssel is akadnak problémáink, ez ma sem ment rendesen, mert korábban is eldönthettük volna ezt a mérkőzést, de minden onnan indult, hogy a védekező zónát kellett először megoldanunk, onnan indult minden. Ezzel együtt nagyon komoly munka volt, amit a srácok ebbe most beleraktak, egy nagyon jó csapatot tudtunk legyőzni, aminek örülünk és dolgozunk tovább.”
Jason Morgan, vezetőedző, UTE: „Kényelmesen kezdtünk, alábecsültük a DAB-ot, ők keményen dolgoztak, és éltek a lehetőségeikkel. Azt gondolhattuk, hogy ez könnyebb meccs lesz, főleg a legutóbbi egymás elleni meccsünk fényében, a hokiban pedig minden megérdemelt. Nem igazán játszottuk a tervezett játékunkat, azt, amit akartunk, vezetést szereztek, s bár egyenlítettünk, nem tudtuk meglovagolni ezt, és egy eladott koronggól, valamint egy szerencsésen pattanóból kikaptunk. Megvoltak a minőségi helyzeteink, hogy meccsben legyünk, vagy nyerjünk, az ellenfél kapusa jól védett, de nem generáltunk elég forgalmat előtte, hogy nehézzé tegyük a dolgát. Tanulunk ebből és továbblépünk.”
FEHA19–BJAHC 3-6
Tokaji Viktor, vezetőedző, FEHA: „Mondhatnám azt, hogy álomszerű kezdés volt, de ez inkább a BJA-ra igaz, ők kezdték jobban ezt a találkozót, és azért 0–3-ról nagyon nehéz visszajönni egy ilyen meccsbe. Úgyhogy egy kicsit azt érzem, hogy így szétestünk a szünetben, és mindenki azt gondolta, hogy ez majd magától jönni fog, de ez nem fog jönni magától. Egyszerűen nincs meg a ritmusunk, nincs meg az, ami eddig jellemző volt ránk, és nemcsak a góllövések tekintetében, hanem úgy összességében is kicsit szétestünk. Aztán a második harmad elején összekapartuk magunkat, de mindig jött egy egyéni, egy olyan hiba, ami megpecsételte a sorsunkat. Hiába tudtunk zárni egy kicsit közelebb, mindig volt valami ügyeletes dolog, amivel sikerült folyamatosan kihúzni a szőnyeget a saját lábunk alól. Egy ilyen BJA-t egész egyszerűen nem lehet ennyi lehetőséggel megajándékozni, és ez továbbra is így van. Úgyhogy most nagyon rövid időn belül aranyhalakká kell válnunk, és ha nem is elfelejteni, de mindenképpen fel kell dolgozni ezt a mait – mind érzelmileg, mind pedig mentálisan – és ebből építkezni. Két nagyon-nagyon nehéz mérkőzésünk van, mind a kettő idegenben. Mind a kettő utazós, mind a kettő hosszú utazós: pénteken Debrecenben, vasárnap pedig Miskolcon. Úgyhogy nincs idő nagyon a sebeket nyalogatni, és most ebbe vagy beleállunk, vagy nem. Itt ez lesz a kérdés.”
Kangyal Balázs, vezetőedző, BJAHC: „Nagyon jól kezdtük, nagyon jól beleálltunk a meccsbe. Minden klappolt, nyilván az eredmény is ezt mutatja, hisz 3–0-ra vezettünk. Ez így volt az előző mérkőzésen is itt, amikor kikaptunk. Akkor nem lőttük be a helyzeteket, de most ez is sikerült. Aztán jött az öt a három elleni szituáció, és tulajdonképpen ez megváltoztatta a meccs képét, és gólt is kaptunk belőle. Szerencsére mindig tudtuk tartani a távolságot, a harmadik harmadra közelebb került az ellenfél. Talán az a hozadéka ennek a mérkőzésnek, hogy igen, kell tudni élni azzal a helyzettel is, amikor jobban játszol és vezetsz, és amikor nagy az előny, akkor azt kell tudni menedzselni. Nem kell eltérni a tervtől vagy más dolgokat csinálni, hanem csak azt kell tenni, ami idáig sikeressé tett. Úgyhogy ez egy jó kis meccs volt számunkra, tudtunk azért hat gólt lőni. Ez mindenképp nagyon pozitív és nagyon fontos három pont volt.”
