Az akadémia célja, hogy olyan utánpótlásnevelési bázis alakuljon ki Győrben, amely nemzetközi tapasztalatokon nyugvó szakmai képzést nyújt a jégkorongozóknak úgy, hogy azt összehangolja az iskolai követelményekkel, s biztosítja a személyiségfejlesztéshez, a rekreációhoz szükséges feltételeket is.
Erről egyébként Patrik Urban, a győriek szakmai utánpótlás-igazgatója már korábban beszélt lapunknak. Akkor így nyilatkozott: „Az iskolai programot, melynek alapja a svéd modell, de nem egy az egyben történne, várhatóan a következő tanévtől ezt be tudjuk indítani Győrben. Ennek lényege, hogy így több idő jutna az egyéni képzésre és a fizikális felkészítésre. Most erre vagy nincs már lehetőség, vagy a délutáni foglalkozáson kell elvégezni, ami viszont időben nagyon elnyújtja az edzést, s ez főleg egy fiatal szervezetre sokszor hátrányosan hat."
Nos, azóta már konkrét lépések is történtek, erről Rákóczi Tibor, a Győri Jégsportért Alapítvány elnöke a következőket mondta: „Több iskolával is megszületett a megállapodás, így a Bercsényi, a Kazinczy, a Krúdy, a Lukács, a Móra és Révai jégkorongos tanulóit szeptembertől már ebben a rendszerben tudjuk foglalkoztatni. Sportszakmai és nevelési céljainkat szorosan együttműködő partneri kapcsolatrendszerben képzeljük el, amelynek alappillérei a család, az iskola, a sportklub, legfontosabb szereplői sportolóink, a szülők, az edzők és az oktató tanárok. A foglalkozások már reggel megkezdődnek és szoros napirend szerint a késő esti órákban fejeződnek be. A reggeli, egyénre szabott edzések után az iskola következik.
Az iskolát a szülők és a diákok választják meg, kinek-kinek az ízlése, érdeklődési köre, képessége szerint. Hozzáteszem, a belépés nem kötelező a sportolóinknak, ám aki úgy dönt, hogy komoly céljai vannak a sportággal, s vállalja ezt a képzést, akkor onnantól nem mentesül a pluszedzések alól. Időszakonként persze megvizsgáljuk azt, hogyan tud megfelelni a terhelésnek a gyerek, s ha esetleg a tanulmányi eredménye romlik, akkor előfordulhat, hogy lesz változás."
A napirend a következő lenne: tanítási napokon az első két óra alól mentesítik a részvétel alól a tanulókat, helyette egyénre szabott fejlesztő, jeges edzéseken, kiscsoportos foglalkozáson vesznek részt a gyerekek. A harmadik órától a szokásos mederben folytatódna az oktatás az iskolán belül. Az ebédet követően délután 3 órától már a jégpályán az iskolák pedagógusai az elmaradt órák tananyagainak pótlásában, korrepetálásban, a házi feladatok elvégzésében nyújtanának segítséget. Az uzsonnát követően pedig 17 és 20 óra a korosztályos edzéseket tartják meg.
„Ami mindenképpen pozitívum, hogy nem egy iskolában vannak integrálva a gyerekek, hanem mindenki azt tanulhatja, ami igazán érdekli, így ha esetleg a jégkorongos pályafutás nem úgy alakul, akkor nem reked meg egy sportiskolában, hanem folytathatja a tanulmányait a megszokott környezetben, az osztálytársak között. Ez Svédországban nem így van, s ebből azért adódnak később problémák. Mi bízunk a program sikerességében, s abban, hogy ennek pár éven belül lesz eredménye. Célunk egyébként az, hogy ez a rendszer Győrben működjön úgy, hogy később az ország más részéből is jöjjenek majd a tehetségek, de nekünk a legfontosabbak a helyi gyerekek, most leginkább velük számolunk" – mondta Patrik Urban, aki szerint három éven belül lehet reális cél lehet a megyeszékhelyen egy Mol Ligásban szereplő felnőttcsapat létrehozása.
