Nyári felkészülés, az erőnléti edző szemszögéből- Puskás Sándorral beszélgettünk

2017.07.03. 14:18 |

Nyár közepe van, ilyenkor a száraz felkészülés, súlyzós edzések zajlanak a játékosoknál. Ebből az apropóból beszélgettünk Puskás Sándorral, aki 2012 óta erőnléti edzőként a felnőtt- és a korosztályos válogatottakat is több világbajnokságra készítette fel, 2015 óta pedig a MAC Budapest csapatát is erősíti.

Hogyan néz ki a szezon előtti alapozás, az erőnléti edző szemszögéből?

A szezon végén van két-három hét szünet, én ilyenkor szoktam is kérni a játékosokat, hogy ezt pihenéssel töltsék. Ezután felmérésekkel kezdjük a következő idényre való felkészülést, megnézzük, ki, milyen szinten áll. Összeülünk a vezetőedzővel, a MAC-nál Majoross Gergellyel, megbeszéljük, hogy ő melyik játékosnál mit lát, kinek mire lenne szüksége, ehhez hozzátesszük a teszten mért eredményeket és így állítjuk össze a programot differenciáltan. Ez azt jelenti, hogy egyénekre szabva készítjük el a játékosok programját.

Mennyire engedik el magukat a játékosok a két, háromhetes szünetben?

Akik nagyon elengedik magukat, azok valószínűleg elvesztették a motivációjukat, és idővel a jégkorongot is abbahagyják. Akiknek komoly céljaik vannak, azokra ez nem jellemző, ők a szünetben is figyelnek arra, hogy ne vegyék lazábban a dolgokat. Egyébként tudjuk, kik azok, akiknek odaadhatjuk a programot és bárhol vannak azt ott is megcsinálják, és kik azok, akiknek kell a felügyelet.

Volt olyan játékos, akire az volt a jellemző, hogy lazábban állt a feladatokhoz, majd egyszer csak azt tapasztaltad, hogy mindent belead és ennek komoly eredménye lett?

Ilyenek mindig szoktak lenni. Konkrét példát is mondok: Vay Ádám fizikálisan és mentálisan is látványos fejlődésen ment keresztül. Ugye utolsó éves juniorként kiszorult az U20-as válogatottból, elsősorban mentális és magatartásbeli okokból. Aztán az A csoportos világbajnokság előtt nagyon motiváltan érkezett a válogatotthoz, azt mondta, mindent megtesz a csapatba kerülésért, nem számít az sem, hogy harmadik számú kapus lesz, csak utazhasson. Az látszott rajta, hogy fizikálisan rengeteget erősödött, nagyon felépítette magát az elmúlt másfél, két szezonban, a táborban pedig végig keményen dolgozott. Például, amikor azt mondtam, hogy csak a játékosoknak van kondiedzésük, a kapusok pihenhetnek, akkor ő mégis jött erősíteni. Tehát, mindig próbált valami extrát hozzátenni a teljesítményéhez, és gondolom, a jégen ugyanezt csinálta, mert végülis az edzők is azt mondták, hogy ezt a srácot elvisszük magukkal. Ez volt a legpozitívabb történet, amire emlékszem.

A válogatottnál az erőnléti programot önállóan állítod össze?

Az első egy-két évemben Rich Chernomaz elmondta, milyen jellegű munkát szeretne, egészen pontosan leírta, hogy kerékpározást, vagy éppen súlyzós edzést tervezett aznapra. Aztán az utóbbi időben szabad kezet kaptam, elmondta, melyik napokon van idő a fizikális edzésre, de a programot már én terveztem meg.

A kijevi világbajnokságon erőnlétileg mennyire volt rendben a válogatott?

Az erőnlét a válogatott esetében mindig érdekes kérdés. Miután keveset találkozunk a szezonban, én nem nagyon tudok belenyúlni a játékosok fizikális felkészülésébe. Ez inkább arról szól, hogy milyen munkát végeznek a szezon közben a klubjukban. Egyébként Kijevben ugyanolyan erőnlétben voltunk, mint az A csoportos világbajnokságon, ott pedig ezzel nem volt gond. Ez azt mutatja, hogy fizikálisan jó úton járunk, a klubokban jó munkát végeznek, és arra tartanak, amit a világ élvonala is képvisel. Egyre több klub alkalmaz erőnléti szakembereket, bízom benne, hogy a jövőben egységesíthetjük a fizikális felkészítést, ami nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanazt csinálná, csak belőnénk azokat a paramétereket, amelyekre minden élvonalbeli jégkorongozónak szüksége van. Ezen az alap fizikális képzési rendszeren belül pedig mindenki a saját kreativitását, képzettségét maga alakíthatná ki a klubban végzett programot. A válogatottnál én csak a közvetlen vb-felkészülést tudom irányítani, az erőnlét felépítése azonban hosszú évek folyamata. Már 14-15 éves kortól el kell kezdeni a programot, ez nagyon összetett feladat, ezért van szükség a kluboknál erőnléti edzőre.

Mi a különbség a felnőttek és az U18-asok erőnléti felkészülésében?

Az U18-ban dominálnia kell a fizikális képzésnek, az alapokat nagyon jól le kell tenni, nem kerülhet előtérbe az eredmény. Persze a világbajnokság kivétel, de év közben az a legfontosabb, hogy megkapják a megfelelő képzést. Fizikálisan ez nagyon fontos időszak, ebben a korban az az elsődleges, hogy fejlődjenek, erősödjenek, robbanékonyak, gyorsak legyenek, tehát fizikálisan közelítsenek a felnőttek szintjéhez. Enélkül ugyanis nem tudnak az U18-ból felfelé lépni.

2012-ben dolgoztál először a válogatott mellett, azóta mennyit fejlődött a játékosok erőnléte?

Egészen látványos a változás. De ez abból is adódik, hogy míg 2013-ban a kazahokkal együtt mi voltunk a legidősebb átlagéletkorú csapat a vb-n, Kijevben mi voltunk a legfiatalabbak. Öt év leforgása alatt három évet fiatalítottunk és ezek mellett a kondíció jobb lett. A mostani játékosok sokkal inkább a modern hokira vannak felkészítve, mint az idősebbek. Ők is rengeteg munkát végeztek, de másféle jellegű melót vittek bele: náluk sokkal jobban domináltak az állóképességet javító edzések, a fiataloknál a robbanékonyság kap nagyobb szerepet. Ez az, ami jellemzi általánosságban a jelenlegi jégkorongot, és ebben lettünk mi is jobbak.

Gyerehokizni