A 23. születésnapját a napokban ünneplő csatár, tavaly bajnoki döntőt játszott Finnországban, idén már szezon felénél megdöntötte korábbi pontrekordját, sőt az első sor centereként vezeti a házi pontlistát. A novemberi budapesti válogatott tornán is remekül szerepelt, azóta pedig valósággal szárnyal, 9 mérkőzésen 9 pontot szerzett, csapata pedig pontosan ennyi mérkőzést nyert zsinórban.
Harmadik évedet töltöd immáron Finnországban a KalPa csapatánál, idén megdöntötted az egyéni pontrekordod is. Hogy érzed magad mostanában?
Jelen pillanatban nagyon jól, a csapatnak is egész jól megy az utóbbi időben. Nyilván az én egyéni teljesítményemen is sokat dob az, hogy jól játszunk. Én alapvetően többet passzolok, mint lövök, így nyilvánvalóan szükségem van olyan sortársakra, akik az átadásaimat gólokra tudják váltani. Ha őszinte akarok lenni ez volt az elvárásom magammal szemben és a klubnak is ez volt az elvárása felém, hogy vezéregyénisége legyek a csapatnak. Az utóbbi időben ez szerintem sikerült, ennek pedig nagyon örülök.
A nemzetközi szünet alatt két meccsen három gólpasszt jegyeztél a válogatottban, azóta pedig láthatóan elkaptad a fonalat. A hazautazás ennyire jó hatással volt rád vagy a kettő egybeesése csak a véletlen műve?
A válogatott torna nagyon jó élmény volt és úgy éreztem, hogy először tudtam úgy játszani otthon, ahogyan mindig is szerettem volna válogatott színekben, úgyhogy ez nyilván egy nagyon nagy plusz volt mentálisan. Szerintem a szünet előtt is jól ment a játék csak a pontok elmaradtak mind egyénileg, mind csapatszinten. Szerencsére a torna után ez megváltozott, azóta egy kivételével minden mérkőzésünket megnyertük, nekem is jöttek a pontok, megtaláltuk a játékunkat. Ezeknek mind nagyon örülök és remélhetőleg ez így is marad.
Tavaly klubcsapatbeli kötelezettségeid miatt nem tudtál jégre lépni a válogatottban, mekkora hiányérzetet keltett ez benned?
A válogatottban szerepelni mindig megtiszteltetés, ez nyilván hiányzott tavaly, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem élveztem a tavalyi szezont. A döntőig meneteltünk, ami egy ilyen színvonalas bajnokságban nemcsak egy magyar, hanem bármilyen profi jégkorongozó számára nagy dolog. A tavalyi év így volt jó, azt pedig majd meglátjuk, hogy az idei milyen lesz.
A tavalyi szezon végén jó néhány rutinos játékos távozott az együttesből, ez mennyire változtatta meg az öltözői hangulatot, illetve a sorok összetételét?
Rengeteg változáson mentünk keresztül, ez meglátszott az előszezonunkon, valamint a szezonkezdetünkön egyaránt. Egyáltalán nem ott folytattuk, ahol tavaly abbahagytuk, új edzői stáb és sok új játékos érkezett. Az összecsiszolódáshoz nyilvánvalóan időre volt szükségünk. Az utóbbi másfél hónap bizonyítja, hogy ez sikerült. Remélhetőleg ezt tudjuk tartani, de azt is ki kell emelni, hogy hónapról-hónapra fejlődnünk kell és jobban játszani, hogyha komolyabb dolgokat szeretnénk elérni, mert az a hoki, ami elég decemberben, biztos nem lesz már elég januárban.
Jelenleg a 7. helyen álltok 51 ponttal, két ponttal lemaradva az egyenes ági rájátszást érő hatodik helytől. Mit gondolsz, hosszú távon mennyire tudjátok felvenni a liga topcsapataival a versenyt?
Egyértelműen képesek vagyunk rá, jelenleg mi vagyunk a liga legjobb formában lévő gárdája. Mi vagyunk az a csapat, akit mindenki meg akar verni, felállítottunk egy klubrekordot azzal, hogy kilenc meccset nyertünk egymás után és hirtelen a liga utolsó előtti helyéről már a biztos rájátszásért harcolunk. Alig több mint egy hónap leforgása alatt sokat változott a helyzet, összeállt a játékunk, mindenki megtalálta a maga szerepét. De nem győzöm hangsúlyozni, nem ülhetünk a babérjainkon, ugyanilyen ütemben kell fejlődnünk és keményen dolgoznunk. Ha ez megvan, akkor pedig reménykedhetünk a legjobbakban.
A korábbi NHL sztár, Sami Kapanen eddig csak a csapat tulajdonosa volt, most azonban a vezetőedzői feladatokat is ő látja el. Nem fura, hogy a két tisztséget egy és ugyanaz a személy tölti be?
Személy szerint nem érzem azt, hogy egyszemélyes klub lennénk. Tavaly már másodedző volt a csapatnál, így én már ismertem. Sokáig ismerkedett a játékosokkal és ezzel az új helyzettel, de neki is időre volt szüksége ahhoz, hogy belerázódjon a dolgokba, de az eredmények őt igazolják. Remek munkát végez a csapattal és nagyon örülök, hogy egy olyan vezetőedzőm van, aki hisz bennem és nagyon szeretné, hogy itt maradjak, ezért is akart velem szerződést hosszabbítani.
Mi lenne az ideális szezonzárás a 2017-18-as évadot illetően?
A szezon végét illetően csak annyit szeretnék, hogy egészséges maradjak és a legjobbamat tudjam nyújtani. Ha idén is a döntőig tudunk menni a bajnokságban, akkor nyilván klubszinten szeretném kihozni magamból a maximumot, de ha esetleg ez nem jön össze, akkor nagy örömmel játszanék a válogatottban, hogy hozzájárulhassak az újabb feljutáshoz.
Magyar közönség előtt legközelebb az áprilisi világbajnokságon játszhat Sebők Balázs, az eseményre korlátozott számban bérletek még kaphatóak a jegy.hu oldalon.
