Az évtized elején szerencsére egyre több magyar csapat alakult, a már létező BBTE, FTC, MHC csapatai mellett létrejött a MUE, az AHC, a MAFC és BEAC is.
Az 1930-as chamonix-i világbajnokság egyébként meglehetősen emlékezetes lett, és nem kizárólag a játék miatt. Műjégről szó sem lehetett, az időjárás viszont nem kegyelmezett, olyan olvadás volt, hogy a magyar csapat már csomagolt és készülődött haza, amikor szó szerint az állomásról hívták őket vissza és végül mégis megrendezték a vébét.
Magyar játékos az Európa-válogatottban
A magyar válogatott egyik legjobbja volt Minder Sándor, akit 1931-ben a nemzetközi szövetség által kijelölt Európa-válogatott keretében is számításba vettek. Sok öröme nem volt benne, hiszen az éppen Európában játszó ottawai csapat 5-0-ra lelépte az együttest.
A krynicai világbajnokságon nem volt szerencsénk, hiszen a cseheket sorsolták nekünk, akiktől annak rendje s módja szerint kikaptunk (négy potyagóllal), és utána ugyan legyőztük az angolokat, a románokat és a franciákat is, végül a hetedik hely jutott.
Az 1932-es olimpiára drága lett volna kiutazni, így azon nem vettünk részt, egy évvel később viszont szép sikert ért el a magyar hoki.
Főiskolai világbajnok: Magyarország
A vébét az olaszországi Bardonecchiában rendezték meg, nyertünk az olaszok és a csehek ellen is, és csoportelsőként jutottunk a döntőbe. Itt megint jött az időjárás átka, olvadni kezdett a jég, így a finálét nem rendezték meg, viszont a magyar volt a legeredményesebb csapat, ezért a zsűri minket nyilvánított világbajnoknak.
A prágai „nagy” vébén nem számíthattunk hasonló sikerre, viszont a középdöntőben összekerültünk Kanadával. A szoros 3-1-es vereség voltaképpen sikernek számított.
Kis érdekesség: az akkor még gimnazista Háray azért nem vehetett részt a világbajnokságon, mert az iskola gyenge latin eredményei miatt nem engedte el…
Történelmi döntetlen Kanada ellen, kis trükkel
A kanadai válogatott 1934-ben Magyarországra látogatott, és az első mérkőzés hatalmas meglepetésre döntetlen lett. Igaz, ebben alighanem közrejátszott, hogy a kanadaiak egy egész napig utaztak előtte, de akkor is, a magyar válogatott keményen harcolt.
A döntetlen szenzációértékét jól jelzi, hogy miután a kanadai játékosok kialudták magukat és pihentek kicsit, másnap 7-0-ra nyertek ellenünk a visszavágón.
Egy évvel később újabb elsőzés következett, méghozzá a világbajnokságon játszottunk Svédország ellen. Sokat elárul a mérkőzésről, hogy a 3-0-s vereség ellenére a magyar csapat legjobbja a kapus Hircsák volt.
Az első magyar bajnokság
Tíz évvel a magyar jégkorongsport születése után végre megteremtődtek a feltételei annak, hogy a szövetség megrendezze a magyar bajnokságot. Nehéz lenne azt állítani, hogy zökkenőmentesen ment a dolog.
Három csapat, a BKE, a BBTE és az FTC jelezte indulási szándékát, valamint egyedüli nem fővárosiként a Debrecen, amelynek így nem írták ki a vidékbajnokságot.
Ha ez nem lenne elég, végül a Fradi sem indult, mert a szövetség nem engedélyezte, hogy nevezze kanadai légiósát, Frank Staplefordot. Így az FTC helyett a BKE második csapata indult.
Az első bajnokit 1937. január 15-én rendezték meg a BKE két csapata között. Álljon itt a mérkőzés jegyzőkönyve!
BKE I. – BKE II. 18-3 (4-3, 8-0,-6-0)
Vezette: Minder F., Lator
BKE I.: Halász – Hubai, Békéssy – Jeney, Miklós, Róna. Csere: Lónyay, Margó
BKE II.: Hazai – Halmai, Hűvös P. – Hűvös I., Ott, Székely Csere: Huber, Minder II., Farkas II.
Az első bajnoki gólt Hűvös István szerezte. A bajnokságot végül nem tudták befejezni, a klubok és a válogatott külföldi kötelezettségei miatt. Így az első kör után vezető BKE I. szerezte meg a bajnoki címet a BBTE előtt.
Újabb döntetlen Kanada ellen, de micsoda különbség!
A magyar jégkorong fejlődését jól mutatja, hogy négy évvel a kissé szerencsés döntetlen után az 1938-as prágai világbajnokságon már „élesben” is sikerült hasonló eredményt elérni az észak-amerikaiak ellen.
A vébé középdöntőjében találkoztunk, ha nyerünk, elődöntősök vagyunk, de azért ez nem volt komoly opció az addig pontot sem vesztő címvédő ellen. A magyar csapat ráadásul az első harmadban gólt kapott, ám hatalmasat harcolt és az utolsó percben egyenlített.
Folytatódó magyar rohamok mellett büntetőt is lőhettünk, de Jeney kihagyta. A tudósítások szerint nagyon változatos, pörgős mérkőzés volt, ami végül döntetlennel zárult. Kétségkívül ez volt a magyar jégkorong addigi legjobb eredménye.
Ezzel fordultunk rá az 1940-es évekre, melyekről a következő részben emlékezünk meg.
A 90 éves a Magyar Jégkorong Szövetség születésnapját, a Budapest Arénában szeptember 30-án ünnepli, amikor Lengyelországgal játszik a magyar férfi és női válogatott, de Finnország öregfiúk csapata is érkezik. Az eseményre még kaphatóak jegyek az eventim.hu oldalon.
